Tényleg az evezőgép a kardió-gépek királya?

Az evezőgépek (az olimpiai súlyemelő gyakorlatok mellett) kétség kívül a crossfit hullám egyik legnagyobb nyertese. Míg korábban elvétve, termenként egy-egy régi evezőgépet lehetett látni a legolcsóbb fajtából, manapság eljutottunk odáig, hogy a jó pár profi evezőgép az alapfelszereltség, hogy ki tudja szolgálni az igényeket. Vizsgáljuk meg a témát, hogy valóban ez-e az "utlimate" kardió gép, ami mindennél jobb.

Emlékszik még mindenki a cikkre, amiben a kardió gépeket próbáltuk összehasonlítani? Abban azért lett a 10/8 pont csak a végeredménye, mert meglehetősen drágák, emiatt relatív ritkák… érdekes, hogy ezalatt a közel egy év alatt máris változott a helyzet, legalábbis a budapesti termekben. Immár a hagyományos termekben is feltűntek, éppen úgy, ahogy lassan beszivárgott annak idején a kettlebell, a medicin labdák, vagy éppen a kesztyű helyett a kréta használata. Bizony a teremtulajdonosok is felismerték, hogy változnak az igények. 

Az evezőgépek története

Az evező ergométernek (ha technikailag pontosan akarok fogalmazni :) ) eredete az USA-ból indul ki. Már 1872-ben kísérletezni kezdtek vele, mint testedző géppel. Az első a hidreolikus alapú Curtis féle volt. Ezt követte a Narragansett evezőgép, ami 1900-1960 közt gyártottak különféle változatokban. Hátránya volt, azonban, hogy az erőt nem olyan pontosan mérte, mint azt sportorvosi szempontból szerették volna.

1970-es évektől jelent meg a norvég innováció Gjessing és Nilson találmányaként a mai gépek prototípusa, hiszen itt már egy központi csigás rendszeren átvezetett kábelhez rögzített rudat húzott a sportoló, és nem két oldalsó evezőlapátot, mint a korábbiaknál.

A következő évtized a Concept2 felemelkedéséről szólt. Bár az első prototípusokat, még 1976-ban egy evezős testvérpár név szerint Dick és Pete Dreissigacker alkotta meg. Mindketten olimpikonok, és úgy jutottak el a saját evezőgép fejlesztéséig, hogy egyetlen a piacon lévő gép sem passzolt, a profi sportolói igényeikhez. A legnagyobb sikerét a cég 1992-ben érte el, amikor is a Barcelonai olimpiára készülő amerikai csapat egyik hivatalos partnere lett a Concenpt2.

Miért ennyire népszerű?

Amikor terhelés élettani vizsgálatokat végzünk, mely során a sportoló oxigén felvételét, tejsav növekedés paramétereit vizsgáljuk, akkor korántsem mindegy, hogy milyen mozgást választunk. Nyilván ha a szobabiciklit (avagy kerékpár ergométer), akkor csak az alsótest fog dolgozni, szemben a kar ergo méterrel (a kézzel hajtós rotorok) pedig ellenkezőleg: a felső. Egyszerűen nem lehet akkora teljesítményt leadni, mert kevesebb izom van bevonva. Ezek hasznosak, főleg, amikor mondjuk egy törött végtagú, vagy egyéb sérüléssel küzdősportolót mérünk, de nem lesz soha olyan érték, ami a valóságot teljesen visszaadná az emberünk állapotáról.

Az úszást, mint vizsgálatot használni nagyon körülményes és költséges: gondolunk csak arra eleve kell egy medence és egy rakás speciális eszköz. Ezért a futás és az evezés marad a legpontosabb, a tényleges teljesítmény vizsgálatára alkalmas módszer.

Az evezés előnye a futással szemben, hogy mondjuk túlsúlyos ember, aki egyébként futni az ízületei miatt nehezen tudna, az is képes akár a maximális oxigénfelvételének 90%-a felett dolgozni.

Akit érdekel a tudományos háttere is a dolognak annak javaslom a PubMed-en járjon utána a témának, legalább 200 tanulmány foglalkozott az elmúlt 15 évben az evező ergométer hatásaival.  Az egyik kedvencem a 2012-es Edwards és Lander féle tanulmány, amiben bebizonyítják, hogy különféle edzettségű és nemű, egészséges felnőtt emberek esetében átlagosan 9,7-tel volt nagyobb a maximális pulzus a 20 perces állóképességi edzés során, és 2,4%-kal nagyobb a leadott teljesítmény. Vagyis egységnyi idő alatt jobban megdolgoztatott az evezőgép, mint az intenzív futás.

Emellett más tesztek is kiemelik az egységnyi idő alatt elégetett kalóriák számát, az, hogy miképpen javult asztmások állapota az evezéstől, vagy éppen, hogy a csak evezőgépen kardiózók esetében kisebbek az asszimetriák, mint a (rossz technikával) hobbi futók esetében. Összességében tehát egy biztonságos és hatékony kardió módszer.

Végül egy kihívás: jelenlegi rekord 100 méteres evezésen Håvard Landsen rekordja, 12.9 mp. Az első ember, aki 13 mp alá vitte hivatalosan a 100 métert egy Concept2-esen. Ha szeretnéd tesztelni mennyire vagy kemény, akkor itt az új életcél! :)

Gil / FitBuilder TEAM

Felteszem a kérdésem, elmondom a véleményem.

Kérdések, vélemények

Kapcsolódó cikkek

ha_unod_cardio.jpg

Csajok, ha unjátok már a kardió gépes edzést...

Ha Neked is ősi ellenséged a monotonitás és a kardió-részleg, akkor ki ne hagyjátok ezt a cikket!

kardio_07.jpg

Utolsó esély a kardió edzésnek!

A kardió szívás. De szerencsére manapság újabb ötletes edzéstrendek jelentek meg, amikkel most már egész baráti viszonyban át lehet vészelni a kardió napokat.

hardgainerek_es_a_kardio_02.jpg

Hardgainerek és a kardió

A kérdés, amit most körbejárunk az, hogy a kardió tevékenység szükséges-e a nehezen gyarapodók - ha úgy testszik az angol kifejezéssel élve hardgainerek - számára?

kardi_02.jpg

Hibás a kardió edzésed, öreg...

Mostani cikkünk elég megosztó lesz, hiszen három nagyon gyakran használt módszert fogunk elővenni, amit az emberek kardió edzés gyanánt végeznek - és igyekszünk rávilágítani miért járnak a használóik tévúton. Ami még fontosabb írunk, egy valóban hatékonyabb alternatívát ahelyett, amit megszoktál!

kardio_01_1.jpg

Kisokos a kardió gépekhez 1. rész

Kardió gépekből is egyre többfélét lehet fellelni a termekben...de melyiket válasszuk? Melyik a leghatékonyabb kalóriaégető, illetve ízületi problémák vagy túlsúly esetén melyiket kerüljük-favorizáljuk?

kardiogep06.jpg

Újabb kardiógépek nyomában - 2.rész

Ismét pár ismert, de inkább ismeretlenebb kardió gépeket mutatunk be, melyeket megismerve bátran közeledhetsz hozzájuk a teremben! Illetve régi, "veterán" gépekről is szót ejtünk, és megnézzük, hogy azok alkalmasak-e a céljaid elérésére!