Szabadtéri edzés télen?!

Miképp edzünk télen a szabadban?

Mivel már decembert írunk, emiatt felmerül a kérdés a téli időjárás és az edzés kapcsolatairól: mennyire egészséges hidegben edzeni, illetve hol az a határ, ami felett már nem egyszerűen csak nyámnyilaságról van szó, hanem inkább már szimpla hülyeségről?! Bármennyire is kemények vagyunk, az sem ment meg attól, hogy nagyobb terhelésnek tegyünk ki magunkat. Mert akár tetszik, akár nem, az emberi szervezet sokkal nehezebben alkalmazkodik a hideghez, mint a meleghez!

A cikk születésének ötletéül az szolgált, hogy street workoutosokat hallottam beszélni arról, hogy télen miképpen oldják meg az edzéseiket. Lévén "street", emiatt illene utcán lenniük ugye, de amikor majd mínusz alá megy tartósan a hőmérséklet, akkor bizony kicsit megváltozik majd a felállás. Az egyikük azzal érvelt, hogy meg lehet szokni, nincs semmi baj vele, míg a másik szerint csak "szét... magát", ha odakinn edz egész télen.

Nos, melyiknek van igaza, mennyire tudunk alkalmazkodni a külső körülményekhez? Azaz tudunk-e egyáltalán vagy legjobb esetben is "csak" egy felsőlégúti betegséget összeszedünk mindenképpen, azt követően meg valami súlyosabb szövődményt.

Bele sem gondolnál, mennyire igénybe veszi a szervezeted az alacsonyabb hőmérséklet. Ha 18 fokos medencében úszol egy szobahőmérsékletű, 25-26 fokos helyett, akkor akár percnként fél literrel nő meg az oxigénigenyed! Hideg levegőben - különösen, ha párás is - nem lesz ez másképpen, sőt, ilyenkor fennáll a lehetősége a kihűlésnek.

Egy pillanatra tisztázzuk: mi számít kihűlésnek?! A kihűlésnek - idegen szóval mondva a hypotermiának - több fokozatát különböztetjük meg:

Enyhe hypotermia - amikor a test maghőmérséklete lecsökken 35-33 Celsius fok közé. Ekkor az alábbi tünetek tapasztalhatóak: reszketés a maximumig fokozódik, emelkedik a vérnyomás, a viselkedés és döntésképesség megváltozasa, zavart tudatállapot.

Közepes hypotermia - akkor beszélünk ezen állapotról, ha a test hőmérséklete 32-29 fok közé esik. Ekkor már bekövetkezhet az ájulás,  de ami biztosan, az, hogy a szív által kilökött vérmennyiség visszaesik, illetve emellett komoly szívritmus zavarok is fellépnek.

Súlyos/ életveszéjes hypotermia - amikor a testhőmérséklet 29 fok alá esik akkor életveszélyes állapotról beszélünk. Ekkor felborul a sav-bázis egyensúly, nem reagál a test a fájdalomra, eszméletvesztés is bekövetkezhet, a keringési rendszer összeomlik. 15 fok körül gyerekeknél es időseknél, 13,5 körül pedig még a legegészségesebb felnőtteknél is bekövetkezik a halál...

A fentiek tükrében tehát érdemes betartani azokat a triviálisnak ható tanácsokat, miszerint öltözködjünk rétegesen, illetve amikor átizzadtunk, akkor fokozottan figyeljünk arra, hogy lehetőség szerint kerüljük el a kihűlést. Akár tetszik, akár nem sajnos nem Te vagy Rocky 4, és nem edzhetsz órákon át félmeztelen egy fűtetlen istállóban...

Bár a kihülésre az esélyed relativ kisebb, de talán amire van realis eselyed a téli, szabadtéri edzések során: a fagyási sebekre. Nézzük meg ezeknek milyen fokozatai vannak. A kihüléshez hasonlatosan ennek is lesz három fokozata, amiben osztályozzuk őket:

1-es fázis: a bőr színe fakóvá, sárgásfehérré változik a területen, enyhe égő érzéssel párosulva.

2-es fázis: ekkor a bőr már vörös színűvé válik, a fájdalom erős. A terület fel főg hólyagosodni, és lehámlik idővel.

3-as fázis: a bőr viaszossá válik, és ödémás lesz a terület. Ez azt jelenti elhalt a szövet.

Azt hiszed annyira lehetlen a 3-as típust elérni? Személyesen ismerek snowboardost, és amatőr hegymaszót is, akik így jártak. De ne gondold, hogy egy sima utcai húzódzkodón-tolódzkodón, vagy éppen egy hosszabb téli kocogás alkalmával lehetetlen eljutni a 2-es tipusú fagysérülésekig.

Összefoglalva tehát lehet hidegben edzeni, de körültekintően.

Gil / FitBuilder TEAM

Felteszem a kérdésem, elmondom a véleményem.

Kérdések, vélemények