Növeld a teljesítményedet a megfelelő nyújtásokkal!

Néhány szösszenet a hajlékonyságról

Ha edzésről akar valaki olvasni, akkor nem feltétlenül a stretching technikák és a hajlékonyság fejlesztése tartozik a gyakran keresett kifejezések közé. Ami azért nem helyes, mert az erő edzés fontos kiegészítése kellene legyen. Az, hogy valaki mennyire flexibilis, az korlátozó tényezője lehet annak, hogy a megszerzett erejét mennyire tudja belevinni a köznapi élet mozdulataiba, illetve a sportjába. Sokszor rásütik emberek magukra "kötött vagyok" és azzal el is van intézve. Holott ez a "kötöttség" az, ami az erő fejlesztő programja ellen dolgozik!

Ha végigkérdeznénk sportolókat akár profi, akár amatőr szinten, akkor a 90%-nál az edzés és a hajlékonyság olyan szavak, amelyeket egy mondaton belül nem nagyon szokás használni. Az olyan kifejezés, mint a "hajlékonysági edzés" pedig egész egyszerűen valami szitkozódásnak hat.

Ha az edzést úgy képzeljük el, ahol eltérő blokkokat pakolunk egymásra, akkor a hajlékonysági edzésnek egy külön szintet kellene képeznie, és nem úgy felfogni, hogy a hajlékonyság fejlesztés az bemelegítés, mert nem az! A hajlékonyság és a mobilitás fejlesztés nem egyenlő a bemelegítéssel, habár része kellene legyen. A szabály: melegíts be, hogy streching technikákat végezhess, és ne azzal melegíts be, hogy veszettül nyújtani kezdesz!


A jelenlegi ismereteink szerint az edzés végén a legjobb a statikus nyújtásokat, a hosszan kitartott stretching gyakorlatokat elvégezni, és nem az edzés elején.

A bemelegítés részeként végzett nyújtásoknak dinamikusnak kell lennie. Aktiválni kell az idegrendszeri vezérlést. A statikus streching során pedig pont a fordítottja történik: lelassulsz, megnyugtat (paraszimpatikus idegrendszeri túlsúly lesz utána). Emiatt alkalmas a statikus nyújtás az edzés végén levezetésre.

Primitív példa, de ha ideges vagy, akkor befeszülnek az izmaid, egy masszázs után, ahol még esetleg passzívan lenyújtogat a terapeuta, utána meg elengedsz. Ha az edzés elején éppenséggel pont az lenne a cél, hogy stimuláld, ha úgy tetszik felszívd magad!

A nyújtás legfőbb feladata a mozgásterjedelem (ROM - ahogy már az angol kifejezést idehaza is rövidítve használjuk rá) kiterjesztése, normális keretek közt tartása.

Aktív és passzív mozgásterjedelmet különböztetünk meg: aktív, amit izommunkával érünk el, passzív amit külső ráhatással. Mondjuk nyújtáskor a térdem be tudom hajlítani, ha húzom karral egészen addig, hogy megérintse a fenekem, de futáskor, csak éppen derékszögig hajlítom. A kettő közt minél nagyobb a különbség, annál nagyobb a sérülés veszélye.

Éppen emiatt a nyújtásnak nem egyfélének kellene lennie. Thomas Kurz edző és sporttudományi szakember úgy írja le: "A flexibilitási edzés teljes mértékben tempó-alapú és két típusát különböztetjük meg a gyakorlatban…" – vagyis a dinamikus és a statikus nyújtások egyértelműen különféle módon hatnak az aktív és a passzív mozgásterjedelemre.

Pont emiatt sokan a nyújtást javasolják az izomláz csökkentése. Nem egyértelműen bizonyította a tudomány, inkább empirikus megfigyelés, de a súlyzós edzést követő 10-15 perces nyújtások igenis enyhítik a másnapi izomlázat.

A fenti írás valóban inkább csak egy gondolatébresztő, amivel a konkrét célunk az volt, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy igenis a hajlékonyság fokozása részét kell képezze az edzésmunkának!

Gil / FitBuilder TEAM

Felteszem a kérdésem, elmondom a véleményem.

Kérdések, vélemények