Szeretem a hazám
Kosaram0
kedvenceim
Fitbuilder profilom
(Belépek | Regisztrálok)
20.000 FT FELETT  INGYENES SZÁLLÍTÁS
rendeles@fitbuilder.hu (0-24)  |  +36 20/486-6573 (9:00-17:00)  |  Shop info

Minden az SMR masszázsról amit tudni akartál, csak nem merted megkérdezni!

Az SMR masszázs története és élettani háttere

Hogyan működik? Mire jó? Egyáltalán mi ez és milyen eszközökkel tudjuk végezni? Sok-sok kérdés, és mindre kapsz választ!

Az SMR masszázs az elmúlt tíz év során már idehaza is bekerült a köztudatba, manapság már az edzőtermek nagy részében fellelhetők az ehhez szükséges eszközök. A „myofascial release”- amit magyarul szabad fordításban, egyszerűen csak úgy emlegetünk, mint izompólya kezelés vagy izompólya lazítás - nem új keletű eljárás.

Nagyjából az 1960-as évek elején jelentek meg az első cikkek, amelyekben mint egy manuálterápiánál használt kiegészítő eljárást írják le. Vagyis egy régmúltra visszatekintő eljárásáról beszélünk, ami azonban csak a 2000-es évek végére tört be a mainstream fitnessz világába.

Lássuk testközelből ezt az eljárást elméletben és gyakorlatban egyaránt!

Kezdjük elsőként a tudományos hátterével az eljárásnak, tisztázzuk a legalapvetőbb fogalmakat, amikkel a témánk során gyakorta találkozni fogunk!

Az izom eredetű fájdalmakat bár először a 16. században írták le, mégis évszázadokat kellett várni, hogy az 1800-as évek elején elkezdjék próbálni kezelni ezeket.

Végül megint eltelt több mint egy évszázad, mire valaki először az ameriakiai Janet Travell lírta volna, hogy „trigger point” az 1950-es évek közepe táján. Nagyjából tehát az 50-es évek vége és a 60-as évek elejére tehető, amikor elkezdett a fizioterápiás szakemberek figyelme az ilyen jellegű kezelések felé fordulni.

Erre az időszakra tehető, amikor a gyógytornászok-, orvosok-, manuálterapeuták- és masszőrök társaságait mind jobban kezdte érdekelni a trigger point terápiák gyakorlati alkalmazása, és az ezzel kéz a kézben járó az izompólyát (fasciát) kezelő és lazító technikák. 

A fascia, nem más mint amit magyarul sokszor úgy hívunk izompólya, ami nem teljesen fedi a valóságot, mert az a kötőszövet nem csak az izmok körül találjuk meg. A fascia az egyik leggyakoribb szövetféleség a testünkben, ami mint egy három dimenziós háló borítja be a lágyszöveteket.

Amikor azt látod leírva „myofascia” ott már valóban a myo szó az izomra utal, tehát ott már egyértelműen az izompólyáról beszélünk. Kiemelt szerepe van az izompólyának abban, hogy az izmok egymáson el tudjanak csúszni, de az izom feszességét is befolyásolni tudja. Aki főzött már életében és pucolt húst, az biztosan tálkozott már vele: ez az a hártyás szövet ami az izmokat körülfogja. 

Amikor azt mondjuk tehát azt mondjuk, hogy „myofascial-release”, akkor az izmot körülölelő fascia kezelő – lazító technikákat emlegetjük. Maga az ötlet tehát a 60-as évek környékén jött, hogy foglalkozzunk a lágyszövetekkel.

A túl feszes izompólya kihat a mozgásterjedelemre, és korlátozhatja a mozgást és fájdalmakat okozhat. Ezeknek a fájdalmaknak az egyik lehetséges oka, hogy a túlságosan kötött izompólya hatására apró görcsök jelenhetnek meg a mélyebb izomrétegben. Bár az igazsághoz tartozik, hogy a triggerpontok kialakulásának okára ez csak az egyik magyarázat.

Trigger pontonkak nevezzük (nem szokás magyarra fordítani, mindenhol az angol terminológia terjedt el) azokat az izomban lévő érzékeny pontokat, körülhatárolható csomókat, melyek amolyan mikro-görcsök - és amik a helyileg érezhető kellemetlenségtől a krónikus, több izmot érintő izomfájdalomig sok problémát okoznak.

Sok esetben nem is jut eszünkbe, hogy  a csökkent mozgásterjedelem, megváltozott testtartás, fejfájás vagy a fülzúgás, a deréktáji fájdalmak hátterében egy-egy ilyen csomó állhat.

A különféle triggerpont terápiák közül is a legegyszerűbb, és legrégibb, amikor ezeket a pontokat mechanikai ingerrel, masszírozással próbálták meg kezelni.

Itt jött képbe az ötlet, hogy mindezt önmagunknak végezzük el. Angolul tehát self-myofascial release azaz tükörfordításban „ön-izompólya lazítás”, ami mivel elég magyartalanul hangzik ezért többnyire maradtunk idehaza is az eredeti elnevezésnél.

Az SMR vagy Self-myofascial release során elméletben egyszerre végzünk izompólya fellazító technikákat és stimulálunk manuálisan fájdalmas trigger pontokat! Mindezt ahogyan a neve is mutatja önmagunknak, különösebb külső segítség, anatómiai ismeret, és szakképzettség nélkül, nem utolsó módon olcsón! Emiatt ne is csodálkozzunk, hogy rekord idő alatt széles körben népszerűvé vált. 

Az SMR masszázs  bizonyított hatásai:

•    Növeli a hajlékonyságot és a flexibilitást rövid és hosszútávon egyaránt.
•    Csökkenti az izomfájdalmakat, de nem akadályozza a sportteljesítményt mint számos más eljárást teszi.
•    Általánosságban javítja a keringést, és vérbőséget okoz lokálisan a kezelt izomban pl. bemelegítés során. Illetve emiatt segít az izomláz csökkentésében is.
•    Fokozza a paraszimpatikus idegrendszeri aktivitást emiatt az edzés végén levezetésnek is kivállóan alkamas.

Az „SMR hengerezésről” röviden annyit, hogy az SMR fogalma többé-kevésbé egybeforrt a szivacs hengerrel, holott gyakorlatilag szinte bármivel végezhetünk SMR masszázst a gumilabdától az olimpiai rúd csapágyazott, súlytárcsa tartó végéig.

Nyilván a szivacshenger a legelterjedtebb eszköz, amivel találkoztunk ilyen célból, de gondoljuk azt, hogy csak és kizárólag a henger jelenti az egyetlen alternatívát.

Tehát a foam rolling - vagy magyarul a szivacs hengerezés - valójában az SMR technikák leggyakrabban, legszélesebb körben alkalmazott fajtája.

Egyaránt alkalmazzák hobbi és profi sportolók, fitnesz rajongók, gyógytornászok annak érdekében, hogy növeljék az izom rugalmasságát, javítsák a keringést, csökkentsék az izomlázat és az egyéb fájdalmakat, amelyet a kötőszövet valamilyen elváltozása okoz.

Gil / Fitbuilder Team

Kérdések, Vélemények
 Megjelenhet a nevem a kérdés mellett
Kapcsolódó cikkek
Ezek a leggyakoribb hibáid SMR közben!

Az SMR hengerezés egyre népszerűbb - és valóban hatékony! - regenerációs technika! Így ha csinálod, amondóak vagyunk: csináld is jól!

SMR a gyakorlatban: a felsőtest és a törzsizmok komplett kezelési útmutatója!

Folytatva az előzőeket, most lássuk az SMR kezelési technikákat a felsőtestünk törzsizmaira. Mostani területeink a derék, a felső hát, a nyak, az oldalsó törzsizmok lesznek!

SMR a gyakorlatban: az alsótest komplett kezelési útmutatója!

Most végre kapsz egy teljes használati útmutatót arról, hogy milyen módon érdemes az SMR kezelést elvégezni. Kezdjük az alsótest kezelésével!

Miért jók és miért kellenek az SMR eszközök?

Mire jó ez az eszköz és miképp tudod vele növelni a teljesítményedet, csökkentve a sérülések kockázatát? A válasz a cikkben!

SMR masszázs használata

Most megtudhatjátok, hogyan használjátok a szivacshengert, illetve arra is rávilágítunk, hogy ez miért is lesz olyan jó nekünk!