Beszéljünk kicsit a zsírokról újra 1.rész
A fő különbség a telített és a telítetlen zsírsavak között
Élettanilag nélkülözhetetlen vegyületekről beszélünk, amikor a zsírokat emlegetjük. Viszont most áttekintjük, mi lehet az oka, mégis, hogy annyira sok vita van körülöttük a táplálkozástudományi körökben. Különös figyelemmel arra, hogy mi különbözteti meg a telített és a telítetlen zsírokat. Kicsit úgy gondoltuk elő kellene venni ezt a témát újra, és egy komolyabb, átfogóbb néhány részes cikksorozattal beszélni róluk. Elsőként vizsgáljuk meg a telített és telítetlen zsírsavak közti különbségeket!

Amikor a zsírokat további csoportosíthatóságát keressük, akkor a szénatom számuk és az általa befolyásolt egyéb tulajdonságaik alapján tovább oszthatjuk őket:
- Rövid láncú, vagyis 6 szénatomnál kevesebb alkot molekulát. Ennek az angol elnevezés rövidítése alapján SCFA a neve.
- Közepes láncú 6-12 közötti szénatom számú. Mely az angol medium szó alapján már kitalálhattad, hogy MCFA. Itt jegyezném meg, hogy amikor trigliceridekről beszélünk, akkor a közepes szénláncú triglicerideket szokták MCT (közepes szénláncú triglicerid angol rövidítése) nevezni. Ezeket az MCT-ket amiért érdemes külön kiemelni, hogy ezek felszívódása másképp megy végbe. Az MCT vagyis a 12 szénatomnál kevesebből álló láncú trigliceridek karnitin segítsége nélkül jutnak be a sejtbe. A karnitin pontos szerepéről hamarosan beszélünk a sorozatunkban, addig is elöljáróban ennyit a témáról, hogy jóval egyszerűbben hasznosíthatók energiaforrásként!
- Végül előfordulhatnak hosszú láncúak, amikor több mint 12 szénatom szerepel a láncban és ezek nem mások mint az LCFA, vagy amikor „nagyon hosszúak” akkor VLCFA.
Ami alapján telített és vagy telítetlennek szokás nevezni a zsírsavakat, az szintén a szénatomokkal áll kapcsolatban. Nevezetesen van-e szénatomok között kettős kötés vagy sem.
Abban az esetben, amikor kettős kötést nem tartalmaz, akkor telített zsírsavról beszélünk. Azonban számunkra a hasznosabb, vagy inkább úgy mondanám élettanilag jelentősebb zsírsavak nagy része egy vagy több kettős kötést tartalmaz a szénatomok között! A kettős kötés helyét az Omega-véghez szoktuk viszonyítani.
Ami a szervezetnek szükséges zsírsav azt egy részben szintetizáljuk, másfelől táplálékkal elfogyasztott zsírokból nyerjük. A szervezet adott igényeihez fog igazodni mindig a bioszintézissel keletkező zsírok aránya. Azonban a kettős kötés nem tud kialakulni a 9. szénatomtól távolabb esőknél, emiatt a linolsav (omega 6) és a linolénsav (omega 3) nem tud szintetizálódni. Emiatt ezeket muszáj táplálkozással bevinni a szervezetbe! Ezeket mivel a szervezet nem tudja előállítani, emiatt esszenciális zsírsavaknak nevezzük.
Kereskedelemben kapható zsírok előnyei és hátrányairól néhány gondolatot engedjetek meg.
Napraforgó olaj
A napraforgó mag (becsületes nevén a „szotyi”) gyakorlatilag fele arányban olajból áll. Azon belül is esszenciális zsírsav! Magas az E-vitamin tartalma. Nem utolsó sorban pedig a legolcsóbb ropogtatni valók közé tartozik. Éppen emiatt iszonyatosan népszerű idehaza sok-sok éve. Nagyjából a 40-es évek óta használják étolajként világszerte. Furcsa mód előtte az ipar egész más célokra használta.
Összetételét tekintve a napraforgó olaj legnagyobb arányban 40-50%-ban linolsavat és hasonló arányban olajsavat tartalmaz, továbbá valamennyi pálmasavat és szterainsavat tartalmaz.
Előnye: HDL (ez a „jó” koleszterin) szintet emeli. Gyulladáscsökkentő hatását a népi gyógyászatban is felismerték.
Hátránya: Kémiai szerkezetét tekintve a linolsav igazából egyszeresen telítetlen valójában, szemben számos más zsírsavakkal nem a legegészségesebb választás.
Olíva olaj
Legnagyobb mértékben olajsavat (oleinsav) tartalmaz, akár 80%-ban is. Itt jegyeznénk meg, hogy ilyen magas olajsav tartalma a földimogyorónak van még. A reformkonyha követőinek már réges-régen a kedvenc zsiradékai közt van számontartva.
Előnye: Vérnyomás csökkentő hatása van.
Hátránya:. Meglehetősen nehezen oxidálódik összehasonlítva számos másik zsírsavval szemben.

Mivel egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különféle paleolit és egyéb étrendet követők tábora, emiatt említsük meg a mostanában igen népszerű alternatíváit a hagyományosabb étolajaknak: Íme a Kókusz olaj
A természetes gyógymódok hívei használják pajzsmirigy problémákra, de sokan alkalmazzák bőr ápolószerként is a kókuszt. Igazából ha a kókusz zsiradékáról beszélünk, akkor a legmagasabb arányban a laurinsavról van szó. Étkezési olajként hasznosítva a következő pro és kontrákat találjuk:
Előnye: Emeli a HDL (ez a „jó” koleszterin) szintjét, zsír voltához képest könnyen mozgósítható energiaként szemben a közepesen hosszú szénláncú lipidekkel.
Hátránya: Sajnos emeli az LDL mennyiségét (a „rossz” koleszterin) azaz az alacsony sűrűségű lipoproteineket.
A kókuszdióban továbbá előfordul továbbá a palmatinsav, ami megvan még a pálmaolajban is, ami nálunk nem igazán elterjedt, de a csendes óceáni népeknél használt nyersanyag.
Előnye: Emeli a HDL koleszterin szintjét
Hátránya: Emeli az LDL koleszterint. Továbbá rontja az inzulin hatásmechanizmusát.
Gil / FitBuilder TEAM
Felteszem a kérdésem, elmondom a véleményem.
Kapcsolódó cikkek

Folytassuk az olajozást... Még egy kicsi a zsírokról...
Vannak az ellenszenves telített zsírok, a főgonosz transzzsír és a jófiúk csoportja, a telítetlen zsírok.

Az omega zsírsavak - és amit illik róluk tudni.
Manapság egyre inkább terjed az omega - őrület (nem a zenekar:)), így érdemes végigolvasni a cikket, már csak azért is, hogy tisztába legyünk mit-miért kell épp fogyasztanunk.

Az Omega-3 zsírsavak fontossága és bevitelével kapcsolatos tanácsok
Az omega-3 zsírsavak előnyeiről már biztos mindenki élből fel tudna sorolni egy párat. Jöjjön ezért most az Omega-3 három olyan pozitív élettani hatása, amit mi, lelkes sportemberek is igazán fogunk értékelni!

Transz-zsírsavak
Tudtuk, hogy a "gonosz" itt jár köztünk, de nem volt arca és csak annyit tudtunk, hogy áldozatait szív és érrendszeri betegségekkel gyilkolja szép csendben. Mára azonban már ismerjük az ellenséget a nevük (mert bizony többen vannak): transz-zsírsavak.

A zsír nem ellenség!
Nézzük, miért kell zsírt is bevinni a szervezetünkbe - és miért ne dőljünk be annak a túlhaladott nézetnek, hogy mindig csak a zsírszegény, zsír csökkentett, illetve zsíroktól teljesen kasztrált élelmiszereket kell fogyasztani!

Omega zsírsav kiegészítőt - de melyiket?
Nem elég az esszenciális zsírsavak beviteli mennyiségére odafigyelni - hanem az arány is ugyanolyan fontos!

Omega-7 zsírsav?! Mégis kik ők, honnan jöttek, és miképp segíthetnek az izomépítésben?
Általában mindig az Omega 3 és 6 zsírsavak mennyiségét szokták a cikkek hangsúlyozni - most azonban beszéljünk egy nem esszenciális, és relatív kevéssé ismert Omega 7-ként ismert zsírsavak csoportjáról... már csak azért is, mert számos előnyös hatása van a zsírmentes tömegnövelésre.

Fehérjék, szénhidrátok, zsírok - tudj meg róluk most mindent!
Jöjjön egy összefogó és részletes cikk arról, amiben összefoglalunk mindent, amit érdemes tudni a három fő makrotápanyagunkról: a szénhidrátról, a fehérjéről és zsírról. Ezek olyan alapvető dolgok, amit ismerni kellene minden olyan személynek, akik kicsit is komolyan veszik a sporttáplálkozást!

Szabad-e telített zsírokat fogyasztani?
Milyen zsírokat ehetünk? Melyek a jók és a rosszak? És ha megvan a bűnös, akkor mivel helyettesítsük? A válasz a cikkben!