Beszéljünk kicsit a zsírokról újra 1.rész

A fő különbség a telített és a telítetlen zsírsavak között

Élettanilag nélkülözhetetlen vegyületekről beszélünk, amikor a zsírokat emlegetjük. Viszont most áttekintjük, mi lehet az oka, mégis, hogy annyira sok vita van körülöttük a táplálkozástudományi körökben. Különös figyelemmel arra, hogy mi különbözteti meg a telített és a telítetlen zsírokat. Kicsit úgy gondoltuk elő kellene venni ezt a témát újra, és egy komolyabb, átfogóbb néhány részes cikksorozattal beszélni róluk. Elsőként vizsgáljuk meg a telített és telítetlen zsírsavak közti különbségeket!

Amikor a zsírokat további csoportosíthatóságát keressük, akkor a szénatom számuk és az általa befolyásolt egyéb tulajdonságaik alapján tovább oszthatjuk őket:

• Rövid láncú, vagyis 6 szénatomnál kevesebb alkot molekulát. Ennek az angol elnevezés rövidítése alapján SCFA a neve.
• Közepes láncú 6-12 közötti szénatom számú. Mely az angol medium szó alapján már kitalálhattad, hogy MCFA. Itt jegyezném meg, hogy amikor trigliceridekről beszélünk, akkor a közepes szénláncú triglicerideket szokták MCT (közepes szénláncú triglicerid angol rövidítése) nevezni. Ezeket az MCT-ket amiért érdemes külön kiemelni, hogy ezek felszívódása másképp megy végbe. Az MCT vagyis a 12 szénatomnál kevesebből álló láncú trigliceridek karnitin segítsége nélkül jutnak be a sejtbe. A karnitin pontos szerepéről hamarosan beszélünk a sorozatunkban, addig is elöljáróban ennyit a témáról, hogy jóval egyszerűbben hasznosíthatók energiaforrásként!
• Végül előfordulhatnak hosszú láncúak, amikor több mint 12 szénatom szerepel a láncban és ezek nem mások mint az LCFA, vagy amikor „nagyon hosszúak” akkor VLCFA.

Ami alapján telített és vagy telítetlennek szokás nevezni a zsírsavakat, az szintén a szénatomokkal áll kapcsolatban. Nevezetesen van-e szénatomok között kettős kötés vagy sem.

Abban az esetben, amikor kettős kötést nem tartalmaz, akkor telített zsírsavról beszélünk. Azonban számunkra a hasznosabb, vagy inkább úgy mondanám élettanilag jelentősebb zsírsavak nagy része egy vagy több kettős kötést tartalmaz a szénatomok között! A kettős kötés helyét az Omega-véghez szoktuk viszonyítani.

Ami a szervezetnek szükséges zsírsav azt egy részben szintetizáljuk, másfelől táplálékkal elfogyasztott zsírokból nyerjük. A szervezet adott igényeihez fog igazodni mindig a bioszintézissel keletkező zsírok aránya. Azonban a kettős kötés nem tud kialakulni a 9. szénatomtól távolabb esőknél, emiatt a linolsav (omega 6) és a linolénsav (omega 3) nem tud szintetizálódni. Emiatt ezeket muszáj táplálkozással bevinni a szervezetbe! Ezeket mivel a szervezet nem tudja előállítani, emiatt esszenciális zsírsavaknak nevezzük.

2 780 Ft

BioTech Omega 3 (90 gélkapszula)

14 080 Ft -15% 11 980 Ft

Animal Omega (30 csomag)

5 980 Ft -15% 5 080 Ft

Optimum Nutrition Fish Oil (100 kapszula)

5 180 Ft -15% 4 380 Ft

Now Omega 3-6-9 1000 mg (100 kapszula)

3 480 Ft -17% 2 880 Ft

Now Omega 3 1000 mg (100 gélkapszula)

4 880 Ft

Olimp Gold Omega-3 Sport Edition (120 kapszula)

2 280 Ft -4% 2 180 Ft

Pharmekal Omega-3 1000 mg (100 kapszula)

1 700 Ft

Olimp Omega-3 1000 mg (60 kapszula)

1 755 Ft

Trec Omega 3-6-9 (60 kapszula)

Kereskedelemben kapható zsírok előnyei és hátrányairól néhány gondolatot engedjetek meg.

Napraforgó olaj

A napraforgó mag  (becsületes nevén a „szotyi”) gyakorlatilag fele arányban olajból áll. Azon belül is esszenciális zsírsav! Magas az E-vitamin tartalma. Nem utolsó sorban pedig a legolcsóbb ropogtatni valók közé tartozik. Éppen emiatt iszonyatosan népszerű idehaza sok-sok éve. Nagyjából a 40-es évek óta használják étolajként világszerte. Furcsa mód előtte az ipar egész más célokra használta.

Összetételét tekintve a napraforgó olaj legnagyobb arányban 40-50%-ban linolsavat és hasonló arányban olajsavat tartalmaz, továbbá valamennyi pálmasavat és szterainsavat tartalmaz.

Előnye: HDL (ez a  „jó” koleszterin) szintet emeli. Gyulladáscsökkentő hatását a népi gyógyászatban is felismerték.

Hátránya: Kémiai szerkezetét tekintve a linolsav igazából egyszeresen telítetlen valójában, szemben számos más zsírsavakkal nem a legegészségesebb választás.

Olíva olaj

Legnagyobb mértékben olajsavat (oleinsav) tartalmaz, akár 80%-ban is. Itt jegyeznénk meg, hogy ilyen magas olajsav tartalma a földimogyorónak van még. A reformkonyha követőinek már réges-régen a kedvenc zsiradékai közt van számontartva.

Előnye: Vérnyomás csökkentő hatása van.

Hátránya:. Meglehetősen nehezen oxidálódik összehasonlítva számos másik zsírsavval szemben.

Mivel egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a különféle paleolit és egyéb étrendet követők tábora, emiatt említsük meg a mostanában igen népszerű alternatíváit a hagyományosabb étolajaknak: Íme a Kókusz olaj

A természetes gyógymódok hívei használják pajzsmirigy problémákra, de sokan alkalmazzák bőr ápolószerként is a kókuszt. Igazából ha a kókusz zsiradékáról  beszélünk, akkor a legmagasabb arányban a laurinsavról van szó. Étkezési olajként hasznosítva a következő pro és kontrákat találjuk:

Előnye: Emeli a HDL (ez a „jó” koleszterin) szintjét, zsír voltához képest könnyen mozgósítható energiaként szemben a közepesen hosszú szénláncú lipidekkel.

Hátránya: Sajnos emeli az LDL mennyiségét (a „rossz” koleszterin) azaz az alacsony sűrűségű lipoproteineket.

A kókuszdióban továbbá előfordul továbbá a palmatinsav, ami megvan még a pálmaolajban is, ami nálunk nem igazán elterjedt, de a csendes óceáni népeknél használt nyersanyag.

Előnye: Emeli a HDL koleszterin szintjét

Hátránya: Emeli az LDL koleszterint. Továbbá rontja az inzulin hatásmechanizmusát.

Gil / FitBuilder TEAM