A szívbetegségek kockázata állóképességi sportolóknál: valós a félelem?!

Tényleg nagyobb eséllyel lesznek pacemakeres-ek az ex-hosszútávosak ?

Az állóképességi sportot élsport szinten űzők körében meglepően sok a szívritmus szabályzóra szoruló időskorban. A kutatók kedvelt kutatási területe éppen emiatt a szív- és keringési rendszer alkalmazkodása a tartós állóképességi határterhelésre. Bár a legtöbb ember azért nem lesz olimpikon hosszútáv futó, de mivel a legkedveltebb mozgásformák kétség kívül a futás, kerékpározás, illetve a teremben is a kardiógépek a leggyakrabban használtak, ezért úgy gondoltuk talán érdekes lehet sokak számára a hosszútávú állóképességi edzés hatásai.

Vajon lehet-e túlzásba vinni az állóképességi edzést amatőr szinten annyira, hogy az később gondot okozzon?

Arról számtalan cikk született, hogy az állóképességi edzés milyen jótékony hatással van a keringési rendszerre, vagy éppen arról, hogy milyen jó, hogy a kardió edzéseken sokkal tovább tudunk versenyben maradni, mint az erő és gyorsasági sportokban. A legtöbb világklasszis maratonista, vagy triatlonista általában nem annyira fiatal, mint azt megszokhattuk a legtöbb sportágban.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az állóképességi edzés kifejezetten jót tesz a szív- és keringési rendszernek. Tehát félreértés ne essék, eszünk ágában sincs senkit lebeszélni a kardióról, sőt biztatunk mindenkit a rendszeres állóképességi edzésre.

Ne hasonlítsuk magunkat a profi sportolókhoz, hiszen az Ő terhelésük nem azonos olyan, mint egy átlag, hobbiból sportoló emberé. Ahogyan egyik világbajnoki szinten versenyző atléta ismerősöm mondta "Egy sportoló szervezete túl van hajtva. Képzeld el, hogy veszel egy Honda Civicet és elmegy 3-4 évig szerviz nélkül, szemben egy Forma-1es versenyautóval, ami 1 futam alatt is többször kiáll a boxutcába..." A hasonlat teljesen jól szemlélteti, hogy az élsport mit tesz a szervezettel.

Több tanulmány foglalkozik vele, hogy a fizikai terhelés hatása az életkorra egy darabig meredeken emelkedik, aztán egy bizonyos szint felett meredeken lecsökken. Vagyis valaki aki 20 évig élsportolt, azt nem biztos, hogy olyan minőségben éli meg az öregkort (ha egyáltalán megéli), ahogyan mondjuk egy heti 4 alkalommal terembe járó és mellette mondjuk biciklivel munkába járó átlagember.

Ergo máris megválaszoltuk a bevezetőben feltett kérdést: alapvetően nem fogjuk tönkretenni a szívünket idő előtt ha rendszeresen kardiózunk, sőt, javítjuk a keringési rendszerünket, ahogyan azt eddig is tudtuk...

Mi történik az állóképességi sportolók keringésével?

A nyugalmi pulzus alacsonyabb lesz: olyan 40 és 50 ütés / perc körüli érték szemben az átlagos, különösebben nem edző emberek 60-70 ütés / perc értékeivel. Persze vannak extrém esetek is, mint pl. Bjørn Dæhlie sífutó, akinek a nyugalmi pulzusa 30 körül van!

Ez a lassult szívverés az oka annak, hogy számos ex-hosszútávos szívritmus szabályzóra szorul? Alapvetően az alacsony nyugalmi pulzus nem káros. Viszont az sport-terhelések során a pulzus nő, és így a vérellátottság is nő a szervezetben - akkor azonban, ha hirtelen elmarad a nagy intenzitású terhelés, akkor a szövetek vérellátottsága romolhat. Első jelei ennek a fáradság, a kapkodó légzés. Ha a vérellátás tartósan rossz, akkor tudjuk, hogy annak az ájulás is lehet akár a következménye.

Mi szabályozza a szívverést?

A szívritmus szabályzónk alapvetően a jobb pitvar falában elhelyezkedő szinuszcsomó. Viszont  ha bármilyen zavar miatt nem látja el a feladatát, akkor vannak a szívben amolyan "biztonsági megoldások", mert ekkor egy másik ingerület képző (pl. His-köteg, Tawara-szárak..stb) veszi át a szerepét, és képes elektromos jelet adni a szívizomnak az összehúzódásra. Ennek élettanilag olyan hatása lesz, hogy minél "alacsonyabbról" jön az inger, annál nagyobb különbség lesz a normális a szinuszcsomóból érkező jellel. Egy bizonyos szint után pedig már túl alacsony lesz a frekvencia, hogy megfelelően ellássa a szöveteket. Ilyenkor jönnek a különféle beavatkozások, amikor először gyógyszeresen, majd műtétileg próbálják beállítani a szív frekvenciáját.

Az ok, amiért sok idős atlétának ilyen beavatkozás indokolt az, hogy a tartósan alacsony impulzus hatással van a szívizom szövetére is. A szinuszcsomó sejtjei eltérnek picit a szívizom többi sejtjétől, és a tartósan alacsony szívritmus a szinuszcsomót alkotó fehérjék szintézisét ronthatja idősebb atlétáknál (Johnsen és munkatársai szerint).

Tehát összegzésképpen ismét elmondanánk, hogy a rendszeres kardió az csak javíthat az életminőségeden, és feltehetőleg nem űzöd olyan szinten a sportot, hogy annak már a károsító hatása érvényesüljön!

Gil / FitBuilder TEAM

Felteszem a kérdésem, elmondom a véleményem.

Kérdések, vélemények

Kapcsolódó cikkek

allokepesseg_04.jpg

Speciális kiegészítő kombinációk a tornádó erejű állóképességért!

Mivel számos sportágban kiemelten fontos a megfelelő szufla és állóképesség, így nézzük meg, milyen kiegészítők segíthetnek abban, hogy mindent elsöprő intenzitással tudd teljesíteni a célod!

ironman_03.jpg

Táplálékkiegészítők triatlonhoz és más állóképességi sportághoz

Lássuk milyen kiegészítőket érdemes beszerezni, ha esetleg most triatlonisták akarnánk lenni...

kardi_010.jpg

Eszközök az állóképesség fejlesztésére

Mivel nemrégiben beszéltünk az állóképesség fejlesztés lehetséges módjairól, akkor most nézzük meg azt is, hogy milyen eszközpark állhat a rendelkezésünkre – vagyis melyek azok, amiket a leggyakrabban használnak világszerte.

szv_01.jpg

Négy kiegészítő a szíved egészségéért!

Mostani cikkünkben arról beszélünk, hogy miket érdemes beszerezni, ha mondjuk bármilyen keringési zavarral küzdesz, és úgy fogsz bele az edzésbe!

sziv_04_1.jpg

A szív útján: edzés tippek szívbetegeknek

Nem, most nem egy olyan cikk jön, ahol a legújabb bicepsz növelő trendet, hát vastagító technikákat vagy popsi kerekítő manővereket leshetitek el. Kicsit más is a célközönség, de remélem, egy olvasásra ide kattintotok – hiszen ha nem Nektek, talán a családi vagy ismerősi környezetben akadhat olyan személy, aki számára hasznos lesz!

kardio_02_2.jpg

Állóképességi edzésben sem vagyunk ugyanolyanok…?!

Vajon milyen nemi különbségek vannak a kardió edzésben? Intervall, közepes intenzitás...kinek mi és miért javasolt?